Hejhó!

Kicsit sokáig tartott a dolog, de visszatért a windfall, új kinézettel :D Ismét Luke van a középpontban, igazából asztali háttérnek készült a kép de úgy gondoltam, tökéletes lesz az oldalra is. A felbontás - egyelőre- CSAK 1366*768-as, de igyekszem megoldani, hogy passzoljon mindenhová :D

Az elkövetkezőkben mé nem tudom, miről szeretnék írni, van néhány ötletem, viszont olyasmiről szeretnék írni, ami ismét megmozgatja az embereket, szóval... Igen. Ötleteket a chatbe várok :D

Ez most így nem igazán lett összeszedett poszt, bocsánat érte, csak nemrég ébredtem fel. De a legközelebbi találkozásig legyetek rosszak :D

Hejhó.

Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig fog húzódni a következő véleményezős poszt (és kihagyom a csütörtöki jóságokat), de történt néhány olyan dolog az életben, amiről nem szívesen beszélnék. De nem is igazán húznám tovább a szót; mai véleményezős cikkem témája: jelszavazás és regisztrációhoz kötés. Igazándiból a poszt címének nem sok köze van a témához, de nem tudtam hirtelen jobbal előrukkolni.

Számos oka lehet annak, ha valaki jelszavas védelem alá helyezi a lapját - legalábbis, ha az egy blog. Egy ponton teljesen oké, hiszen így tényleg csak azok olvashatják az oldalát, akiknek szól, senki más, és ez így jó. Természetesen, ez jobban kivitelezhető a GP berkein kívül, hiszen ott elég csak egy bejegyzésnek "jelszót adni", és azon kívül minden mehet tovább a maga módján. Más részről ha jelszavas védelem alá kerül egy blog, annak csak az lehet az oka, hogy "utálkozó" emberek lepték el az oldalt. Nos, szerintem CSAK emiatt lezárni az oldalt azt mutatja, hogy a szerkesztőnek inkább nem is kellene vezetnie a lapját, mert túl gyenge jellem ahhoz, hogy hátat fordítson a kommentároknak. Az utálkozók szó itt azért került idézőjelbe, mert sokan nem tudnak különbséget tenni az utálat és a keményen megfogalmazott, ám segítő szándékú vélemény között. Természetesen, szerintem említés nélkül is tudja mindenki, kire gondolok, de több ilyen embert is tudnék mondani, nemcsak a G-Portál világából.

A regisztrációhoz kötés egy másik "téma". Jó, most nem az online shopokra gondolok, meg más oldalakra. Maradjunk egy közeli dolognál: portálépítés. Miért kell regisztrációkötelessé tenni egy olyan weboldalt, ami mindenkinek szól? Mi szükség van arra, hogy még a regisztrációkötelességet megspékelik azzal, hogy MUSZÁJ működőképes weboldalt megadni ahhoz hogy regisztrálj? Ja, de még az sem elég, mert ha nincs annyi bejegyzés rajta, amennyit hasrapacsi-szerűen elvár a kedves portálépítős lap szerkesztője, akkor mehetsz a levesbe, mert NEM fogsz regisztrált tag lenni. Ennek mi értelme, mondja meg nekem valaki?! Direkt azért akarna szerencsétlen ember regisztrálni, hogy legyen valamiféle halvány-libafoszöld fogalma arról, hogy mi-merre hány méter, de nem. Nem lehet. Én háromszor jártam így, szerettem volna regisztrálni, hogy újra képbe kerüljek a gportálos dolgokkal, de nem. Mindháromszor elutasította a kérelmet/nem reagált egyáltalán.

Erre csak azt tudom mondani, hogy a lap szerkesztőjének a fejébe szállt a siker, és már azt sem tudja, mit kezdjen magával. Igen, itt most Lindára gondolok. Mélyen elítélem azt, hogy egy ember, aki elvileg segít másoknak, így viselkedik. Sok más szerkesztőtársam ért egyet ebben velem, és le merném fogadni, hogy mások is meg fogják érteni azt, amire gondolok.

Szissz esetében teljesen más a véleményem. Igen, ő is regisztrálókötelessé tette a lapját, viszont ő nem köti annyira az ebet a karóhoz, hogy hasraütésszerűen válogat azok között, akik regisztrálnak hozzá. Nála jól kigondolt ötletnek tartom azt, hogy a regisztrációhoz kötés csak a hozzászólásokra vonatkozik, hiszen a chatet könnyebb kordában tartani a trollkodók elől, mivel azok úgysem veszik a fáradtságot a regisztráláshoz. Ha meg igen, akkor egyszerűen csak kiszűri őket.

Nos, lehet, hogy ez a cikkem most kicsit összeszedetlen lett; nem igazán tudtam rendet tenni a gondolataim között, csak írtam azt, ami jött. Egy másik dolog, amiről viszont még szeretnék említést tenni, az az, hogy szeretném, ha nem jelentgetné senki sem a lapot a webmesterhez. Nyilvánvalóan azért van nyitva a hozzászólások rész, hogy mindenki kinyilvánítsa a véleményét, AZ MÁR NEM AZ ÉN HIBÁM, HOGY VALAKI ÁLNÉVEN ÍROGAT. Ahelyett, hogy egyből a webmesterhez rohansz, mint egy kisgyerek, mondjad inkább nekem, hogy "hé, te hülye, azt nem én írtam, töröld már ki, kösz". És akkor valószínűleg ki is törölném. Csak nekem csinálod a felesleges cécót azzal, hogy még a webmesternek is írogatnom kell, hogy mi miért történik... Kösz.

Halihó, cukorborsók!

Itt egy szerda, ezáltal szeretnék egy újabb téma-napot tartani, ami pedig nem más, mint a  "Szerdai top 5...", amiben értelemszerűen az általam öt legjobbnak talált dolgot mutatom be. Egyébként gondolkozom azon, hogy az egyik oldalmodulba majd csinálok egy ilyen kis "hetirendet", amiben minden vasárnap frissíteni fogom a témákat. Vagy valami ilyesmi.

A mai Top 5... témája az "Általam legjobban szeretett ázsiai énekesnők". Nagyon nagy Jpop fan voltam annak idején, de inkább a férfi előadókkal foglalkoztam. Utána természetesen felfigyeltem a hölgyekre is, és 2013 novembere óta főleg már csak a női előadókat hallgatom. Az évek során itt-ott sikerült néhány Kpop előadóba is belebotlanom, nagyon megszerettem az SNSD nevezetű bandát, szeretem a 2NE1-t és az f(x)-et is. Tehát, volt kikből válogassak... Jó, igazából koreából csak az SNSD kerülhet szóba a listán, szóval nem is húzom tovább a szót; az első három helyzettet a bővebben után láthatjátok :D

5. Taeyeon & Tiffany

Ez itt egy döntetlen, kérem szépen :D Nem tudtam kettejük közül választani, lehet azért, mert még csak nem olyan régen szerettem meg őket annyira, amennyire most szeretem őket. Mindkettejüknek a hangja fogott meg először, őszintén szólva, Tiffany szépségét csak sok-sok idő után ismertem el, eleinte nem igazán tetszett, de most...! Taeyeon pedig... Kell magyarázzam? Gyönyörű a lány :D

4. Komiyama Haruka

A legcukibb 15. generációs AKB tag. Csupa mosoly, csupa báj, ő a "pasifaló" Komiharu. Még nem annyira ismert, mint mondjuk a többi 15. generációs tag, viszont sok ember imádja őt már most, pontosan a mosolya, az elragadó személyisége miatt. Imádnivaló :D

Hellóbelló!

Ahogy az feltűnt, a héten -eddig- nem volt frissítés. Oka nem igazán volt, leszámítva azt, hogy mire beértem vonattal otthonról ide, az egyetem városkájába, sikerült megfázzak valahogy, szóval a tegnapot ágyban töltöttem, meg a ma délelőtt nagy részét is.

Külön örömet okozott viszont a tény, hogy az előző bejegyzés kommentjeiben sikerült viszonylag normális módon megbeszélni a problémákat. Ugyan azt még nem látom, hogy a dolog hogy fog gyakorlatban is működni, de majd kiderül. De a cikk sikeressége után úgy gondoltam, több ilyen dologról is fogok írni a közeljövőben, például a portálok/cikkek lejelszavazásáról, az "almás mániáról", és a többi. Lehet, hogy sok embernek bökni fogja a csőrét, mert eléggé érdekes véleményem van sok ilyen dologról, de remélhetőleg ezek a cikkek is meg tudnak majd mozgatni titeket, szerkesztőtársaim, és a kommentekben ismét sok-sok különféle véleményt láthatok majd kibontakozni :)

A mai napon viszont "Photoshopos jóságokkal" készültem, mint ahogy ezentúl remélhetően minden csütörtökön is ezt fogom tenni. Ez alkalommal 2 csomagnyi betűtípussal készültem. Kifejezett tematikája most nincs a dolognak, csak a kedvenceimet válogattam össze egy-egy csomagba; mindkét archívum 6-6 mappát tartalmaz, benne a betűkkel. Az előnézeti képeken Efruse egyik letölthető betűstílusát használtam, nem tudom már melyiket, de úgyis megtaláljátok nála. Köszi érte :)

Azt hiszem, ezzel a bejegyzéssel elkezdeni a lapot nem a legjobb ötlet, de whatever, odáig fajult már a dolog, hogy képtelenség szó nélkül elnézni.

Tudjátok, volt nekem már sok oldalam, voltam én már jó és rossz is az emberek szemében, soha nem érdekelt mondjuk különösebben. Nemrégiben tértem vissza a netes életbe, regisztráltam magamnak twittert, szereztem barátokat... és ez alatt a pár hónap alatt történt pár olyan dolog, amit nagyon nehéz volt megemészteni. Erről kívánnék én írni.

Igazándiból már nem is tudom, mivel kezdődött. Ja, de igen. Milán twitteres bejegyzéseivel. Kár tagadni, sok tweetjével értettem egyet, amikor még ment a sitecenter, de pont ezek a tweetek voltak, azok, amik kirobbantották ezt az egész dolgot. Milán kritizált lapokat. Igen, ez nyilvánvaló, ahogy az is, hogy amíg a lapján nem mondhat bizonyos dolgokat, addig a SAJÁT twitterén azt csinál amit akar. Ez nem tetszett egy bizonyos embernek, ez a bizonyos ember ment árulkodni másoknak, és kitört a balhé.

Csak ez a bizonyos személy mindent észrevesz magán kívül. Mindenkit elmond mindennek, elvárja, hogy az övé legyen az utolsó szó, mikor ő maga sem különb másoknál, SŐT. Lopni, nyalizni és ármánykodni tud, szembenézni a valósággal már sokkal kevésbé...